Bibliográfia

Encyclopedia Galactica
1. kötet
- Egy fiú legjobb barátja
- Robbie
- Az al-76-os robot elkeveredik
- Körbe-körbe
- Logika
- Fogd meg a nyulat
- Te hazug!
- Tökéletes kiszolgálás
- Lenny
- Az eltűnt robot
- A kockázat
- A csillagokba!
- Bizonyíték
- Rabszolga
- Az első törvény
- Az elkerülhető konfliktus
- Robotálmok
- Női ösztön
- Karácsony Rodney nélkül
- Öcsi
- A Fényvers
- ...hogy engedelmességgel tartozol Neki
- A két évszázados ember
- Acélbarlangok = Gyilkosság az Űrvárosban
- Föld Anya
- A mezítelen nap
2. kötet
- A hajnal bolygó robotjai
- Robotok és Birodalom
- Csillagok akár a por
3. kötet
- Az űr áramlatai
- Kavics az égben
- Zsákutca
- Az Alapítvány előtt
4. kötet
- Előjáték az Alapítványhoz
- Alapítvány
- Alapítvány és Birodalom
- Második Alapítvány
5. kötet
- Az Alapítvány pereme
- Alapítvány és Föld
Encyclopedia Galactica Alternativa
6. kötet
- A halhatatlanság halála
- Nemezis
- Az istenek is
7. kötet
- Az űrvadász
- Az aszteroidák kalózai
- A Vénusz óceánja
- A Merkur óriás napja
- A Jupiter holdjai
- A Szaturnusz gyürüi
8. kötet
- Leszáll az éj
- Az idő gyermeke
- A pozitron-ember
9. kötet
- Fagyhalál napközelben
- A mesés vagyon
- A korszellem hangja
- A Láng Szerzetese
- A Félvér
- A titokzatos érzék
- A Callisto réme
- Az elrettentés fegyvere
- Kétségbevonhatatlan tény
- A Sol emberszabású lénye
- A képzeletbeli
- Félvérek a Vénuszon
- História
- Átöröklés
- Karácsony a Ganymedesen
- Az átverés
- A kis ember a földalatti
- Törvényes rituálék
- Időcica
- Szuperneutron
- A hivatás
- Halálos ítélet
- Zsákutca
- Nincs kapcsolat
- A Fekete Királynő versenye
- Vadászok kora
- A Mélység
- A marsiak útja
- Majomujj
- A dalolo harang
- Beszélő kövek
- Felfedezők mindahányan
- Gyülekező
- Libamájpástétom
- Kogi jérdés
- Egy apa emlékműve
- Évforduló
- Nekrológ
- Hess eső hess
- Csillagfény
- Alapító atyák
- A kulcs
- A biliárdgolyó
- Száműzetés a pokolba
- A kulcselem
- A legnagyobb kincs
- Vedd elő a gyufát
- Idegen a paradicsomban
- A Multivac élete és kora
- Bevonulás
- Ódivatú
- A tricentenárium-incidens
Encyclopedia Galactica Addenda
- Az Alapítvány félelme
- Alapítvány és káosz
- Az Alapítvány győzelme
Tudományos munkák
- A biológia rövid története
- A repülő csészealjakról
- A Hold tragédiája
- A robbanó napok
- Bevezetés a holográfiába
- Hogyan ne építsünk robotot
- Ötölés-hatolás, hetelés
- Útikalauz
Novellák
A félvér
- Fagyhalál napközelben
- A mesés vagyon
- A korszellem hangja
- A Láng Szerzetese
- A Félvér
- A titokzatos érzék
- A Callisto réme
- Az elrettentés fegyvere
- Kétségbevonhatatlan tény
Szupeneutron
- A Sol emberszabású lénye
- A képzeletbeli
- Félvérek a Vénuszon
- História
- Átöröklés
- Karácsony a Ganymedesen
- Az átverés
- A kis ember a földalatti
- Törvényes rituálék
- Időcica
- Szuperneutron
Halálos ítélet
- A hivatás
- Halálos ítélet
- Zsákutca
- Nincs kapcsolat
- A Fekete Királynő versenye
Novellák 1
- Leng az inga
- A vízzel borított hely
- Az utolsó komp
- Így történt
- A tréfamester
- GKK
- Csak mi vagyunk itt......
- A szemtanú
- Theszpisz
- A végső kérdés
- Hideg vagy meleg
- Hajótörés a Vesta térségében
- Évforduló
- Alkony
- Haldokló éjszaka
- Az üzenet
- Robotálom
- A Daloló Harang
- A robot korrektor
Novellák 2
- A csipes mosolya
- Egészségedre
- Hogy ne emlékezzünk…
- Egy foy másképp csinálja
- Gyönyörű idő van...
- Hideg van odakint, kislány
- Az időutazó
- Az írás ideje
- A robot korrektor
- A lélek alkata
- Lidércnyomás
- Mint a madarak?
- Mese a három királyfiról
- A vállán hordja a világ minden baját...
- Nem tűri a hibát
- Hogyan ne építsünk robotot?
- Robotálom
- A szemtanú szeme
- Mit neveznek szerelemnek?
- A repülő csészealjakról
- Aki a leggyorsabban utazik
- Választójog
- A végső válasz
- Frederik Pohl - Hogyan keletkezett az Alapítvány-sorozat?
Asimov gyűjtései
Gyilkos idő
- Fritz Leiber: A nagy ünnep
- Walter M. Miller Jr.: Crucifixus Etiam
- Damon Knight: Négyes fogat
- Theodore Sturgeon: A magány csészealja
- William Tenn: A Föld felszabadítása
- Ward Moore: Lót
- Arthur C. Clarke: Isten kilencmilliárd neve
- Robert Sheckley: Hideg, meleg
- Philip K. Dick: A betolakodó
- Theodore Sturgeon: E kettő kell neki
- Fritz Leiber: Rossz üzletmenet
- James Blish: Közös idő
- Alfred Bester: Gyilkos idő
- Theodore R. Cogswell: Fal a világ körül
- William Morrison: Az ideális bíró
- Frederic Brown: A tükörterem
- Jerome Bixby: Élni jó
Szivélyes Fahrenheit
- Richard Matheson: A vizsga
- Damon Knight: Anachron
- Gordon R. Dixon: Black Charlie
- William Tenn: Lent, a halottak között
- Randall Garrett: Az üldözés
- David Grinnell: A Liszenko-labirintus
- Alfred Bester: Szívélyes Fahrenheit
- Tom Goldwin: Rideg egyenletek
- Mildred Clingerman: Levelek Laurától
- Chad Oliver: Transzformátor
- Edgar Pangborn: A Babiloni maestro
- Algis Budrys: A nyár vége
- Philip K. Dick: Az álapa
- Arthur C. Clarke: A mélyben
- Anthony Boucher: Bálám
- H. L. Gold: Az összerakott ember
- Frederick Brown: Válasz
Egyéb sci-fi művei
- A halál fuvallata
- A halhatatlan költő
- A marsbeliek útja
- A pokol tüze
- A varázsige
- Kedves Keselyűk
- Fantasztikus utazás
- Fiatalság
- Instabilitás
- A Humanika Törvényei
- Rögeszme
- Semmiért semmit
- Út a tengerhez (Mesék)
- Vegye meg a Jupitert

Galéria

A robotika törvényei

  1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

  2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az Első Törvény előírásaiba ütköznének.

  3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az Első és Második Törvény előírásaiba.

Idézet

"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok" I.A.

"A hírnév nem más, mint a jól ismert név körül összegyűlt félreértések tömege." - Endonian császár

"A reinkarnációról: kétszer megszületni semmivel sem furcsább, mint egyszer."

"A történelem ismétli magát, de nem dadog."

"A pesszimista jelzőt az optimisták találták ki a realistákra."

"Az élet egy megoldásra váró példasor, ám magát az életet sohasem lehet megoldani."

"Képzelj el egy hegyet. Egy kilométer magas, és az oldalát beborítják a monitorok. A hegy elevennek látszik a félmillió monitoron táncoló, vibráló képtől. Mindegyik monitor negyedmillió képpontot használ a saját képe kialakítására. Most sűrítsd össze ezeket a monitorokat, változtasd őket egy milliméter vastag alumíniumfóliává. Gyűrd össze ezt a fóliát, és nyomd bele egy grapefruitba. Ez az agy, a maga százmilliárd neuronával. A természet már végrehajtotta ezt a csodát, és a gépek most azon dolgoznak, hogy ezt utánozzák. "

Címkék

al76 (1) alfred (2) al 76 (1) anderson (1) ar (2) ashe (1) asimov (3) belmont (1) bevezető (1) bibliography (1) black (2) bogert (4) calvin (6) claffern (1) claire (1) donovan (3) dv5 (1) dv 5 (1) élete (1) életrajz (1) faq (1) gerald (2) gladys (1) glória (1) gregory (3) gyűjtemény (1) herbie (1) hiper (1) hiperbázis (1) homepage (1) hrb (1) isaac (1) jakobson (1) jason (3) jimmy (1) jonathan (1) kallner (2) lanning (2) larry (1) lawrence (1) lenny (1) lne (1) logika (1) mayer (1) milton (1) mortimer (1) nesztor (1) nigel (1) nörsz (1) nsz (1) nsz2 (1) önéletrajz (1) payne (1) peter (4) powel (3) quell (1) randolph (1) richard (2) robbie (1) robopó (1) robotkutya (1) ronson (1) sam (1) sb13 (1) sb 13 (1) schloss (1) sci fi magazin (1) sebi (1) struthers (1) susan (6) tn3 (1) tobe (1) tony (1) weston (1) wikidézet (1) wikipédia (3) zseni (1) zsn1 (1) zsn 1 (1) Címkefelhő

Akik kedvelnek minket

Bevezető - Életrajz

Lakatos Gábor

Isaac AsimovA név, amit minden sci-fi rajongó ismer. Nem véletlenül, hiszen ő minden idők SF irodalmának egyik legnagyobb egyénisége. De vajon a rengeteg rajongója közül mennyien tudnak valamit az életéről? Arról az időszakról amikor épp nem a robotjainak talált ki furfangosnál furfangosabb feladatokat, vagy nem az Alapítvány világát igyekezett megmenteni a pusztulástól? A válasz: nagyon kevesen. A cikk ezt az űrt igyekszik - ha nem is teljesen, legalább részben - betölteni.

Asimov életútja

Isaac Asimov 1920 Január 2-án született egy Petruvicsí nevű orosz falucskában, Moszkvától kb. 400 km-nyire délnyugatra, zsidó család gyermekeként. Rajta kívül még két gyermek született a családban: Marcia 1922-ben és Stanley 1929-ben. A család 1923-ban az Egyesült Államokba, New Yorkba költözött, ahol Isaac apja hamarosan édességboltot nyitott.

Isaac több általános- és középiskola után (a sok költözés miatt sokszor kellett új iskola után is nézni) a Columbia egyetem hallgatója lett, ahol 1939-ben diplomázott kémiából, 1941-ben pedig megszerezte a doktori fokozatot.

1942-ben, Valentin napján találkozott későbbi feleségével, Gertrude Blugermannal. A randevút a barátaik szervezték meg, Isaac nem is tudta, kivel fog találkozni. Hat hónappal később összeházasodtak. Két gyermekük született: David, és Robin Joan.

Mivel javában dúlt a II. Világháború, Isaac a Philadelphiai Haditengerészeti Bázisra került - no nem matróznak, ahhoz ő túl kétbalkezes volt - hanem kémikusnak. (Egy érdekes adalék: a sorozáskor a fizikai állóképességére a legrosszabb pontszámot kapta, míg az intelligencia-teszten első lett...) Itt, a bázison olyan emberekkel dolgozott együtt, akik később maguk is híres sci-fi írók lettek: példának okáért L. Sprague De Camppal, vagy Robert Heinleinnel. 1945 végén rövid katonai szolgálatot teljesít Oahu szigetén, majd 1946 elején leszerelik.

Néhány újabb év tanulás után 1948-ban szerzi meg az Akadémiai Doktor (PhD) fokozatot, majd rövid ideig maláriaellenes szerek kikísérletezésével foglalkozik. Ezután - 1949-ben - a Bostoni Orvosi Egyetem tanára lesz. Több előléptetés után 1958-ban végleg felhagy a tanítással, és főállású íróvá válik.

Isaac 1959-ben újra találkozott egy régebbi ismerősével, Janet Opal Jeppsonnal, akivel még 1956-ban ismerkedett meg. Kölcsönös vonzalom szövődött köztük, de mivel Isaac házasember volt, többre nemigen gondolhattak. Amikor azonban Gertrude és Isaac 1970-ben különváltak, Isaac azonnal összeköltözött Janettel. 1973-ban össze is házasodtak, és egészen Asimov élete végéig együtt éltek 33. emeleti, a Central Parkra néző lakásukban. Asimov 1992 április 6-án, 72 éves korában halt meg vese- és szívelégtelenség következtében. Testét elhamvasztották, majd hamvait szétszórták a szélben.

Hullámvasút és ürgelyuk

Asimov különleges személyiségéről több érdekes anekdota is kering. A legérdekesebbek talán a következők.

Asimov betegesen félt a magasságoktól. Balszerencséjére erre akkor jött rá, amikor 1940-ben első szerelmével, Irene-nel felült a hullámvasútra. Arra számított, hogy Irene majd ijedten hozzábújik, alkalmat adva neki arra, hogy megcsókolja. Ehelyett ő kapaszkodott görcsösen Irene-be - aki végig tökéletesen nyugodt maradt.

Egy másik "hibája" is volt Isaacnak, amit talán megbocsáthatunk neki: olyannyira nem bírta az alkoholt, hogy egy két pohár italtól is képes volt berúgni. Egész életében nagyon figyelt erre, kivéve egy alkalmat: a doktorrá avatása utáni partit. Itt - megfeledkezve magáról - megivott teljes öt pohár italt, ami után a társainak kellett őt hazacipelniük. Felesége elmondása szerint egész éjjel kuncogott az ágyban és ezt ismételgette: "Doktor" Asimov...

Mindenféle koordinációt igénylő sportban teljesen ügyetlen volt, soha nem is tanult meg úszni, vagy kerékpározni. Ráadásul tíz perc napon töltött idő után a bőre pirosra sült. De soha nem is akart túlzottan sportolni, hiszen klausztrofíliás volt, azaz vonzódott mindenféle bezárt hely iránt. A legjobban kis, ablak nélküli szobákban érezte jól magát. Mindezek után talán érthető, miért az írói pályát választotta...

A Galaktikus Birodalom teremtése

Asimov tizenegy éves korában kezdett el írni. Első írását fiatalos hévvel mindjárt folytatásos regénynek szánta. A címe "The Greenville Chums at College" volt. Nem fejezte be a regényt, ám egy bizonyos esemény nagy lökést adott írói pályafutásáról szövögetett álmainak. Amikor elmondta a regény sztoriját az egyik barátjának, az a következőt felelte: "Majd add kölcsön ezt a könyvet, amit olvasol!" Isaac ekkor jött rá, hogy a barátja azt hiszi, hogy ő egy általa olvasott könyv sztoriját meséli el. Innentől úgy gondolt magára, mint egy íróra.

Első "publikált" műve a Little Brothers című humoros esszé volt, ami a középiskolájának lapjában jelent meg 1934-ben. Első valóban kiadott műve - néhány sikertelen próbálkozás után - a Marooned Off Vesta volt, ami 1939-ben az Amazing Stories című lap közölt. Ekkor Isaac alig 19 éves volt.

Írói pályája tehát nem indult rosszul, és ugyanígy folytatódott. Félelmetesen sok mű fűződik a nevéhez. Az I. Asimov: A Memoir című könyv 466 művet említ, de még ez a bibliográfia sem teljes. Asimov műveinek számát 500 fölöttire becsülik, de hivatalos lista nincs. Ám nem csak íróként, hanem szerkesztőként is komoly munkásságot tudhat magáénak: részt vett 117 sci-fi antológia elkészítésében, és nevét is adta egy magazinnak: így indult útjára az Isaac Asimov's Science Fiction Magazine.

Rengeteg SF műve közül sok tizenkét-tizenhárom kiadást (!), több milliós példányszámot ért meg, és tudományos témájú művei között sem ritka a három-négy kiadás. És halála nem jelentette műveinek végét, hisz könyvei minden bizonnyal még jó néhány kiadást fognak megérni szerte a világon.

Asimov egy sereg különböző díjat is kapott műveire. Ezek közül a legfontosabbak:

  • 1963: Speciális Hugo díj a Magazine of Fantasy and Science Fictionben megjelent tudományos esszéiért.
  • 1966: Az Alapítvány (Foundation) sorozat: Hugo díj minden idők legjobb regényciklusáért
  • 1973: Hugo és Nebula Az istenek maguk (The Gods Themselves) című regényért
  • 1977: Hugo és Nebula a Két évszázados ember (The Bicentennial Man) című kisregényéért.
  • 1983: Hugo Az Alapítvány pereme (Foundations's Edge) című regényéért.
  • 1992: Hugo az Arany (Gold) című kisregényéért.

Ezeken kívül kapott még két tudományos díjat is, valamint tizennégy tiszteletbeli doktori fokozatot különböző egyetemektől.

Természetesen - mint senki más - ő sem tervezte be előre a halálát. Még élete végén is tele volt tervekkel. Bár az Előjátékot nagyjából befejezte, azért nem az elképzelései szerint alakult a mű: az eredetileg öt novellára tervezett könyv végül csak négy novellát és egy rövid epilógust tartalmazott. Folytatni akarta az Alapítvány és Föld-et is, de már nem jutott rá ideje. Harlan Ellison pedig forgatókönyvet írt a Robottörténetekből a TV számára, amiből szintén nem készült el a film.

Bár ezek a tervek nem valósulhattak meg, mégis azt mondhatjuk, hogy Isaac Asimov különlegesen nagy és teljes életművet hagyott maga után. Valóságos grafománként ontotta magából a jobbnál jobb könyveket és novellákat, olyan sokat adva a science-fictionnek, mint talán senki más rajta kívül. Gondoljunk csak a robotika három törvényére, ami szinte szabvánnyá vált az SF írók műveiben, vagy a hatalmas távlatokat nyitó Alapítvány-sorozatra. Bár Asimov már nincs köztünk, rengeteg nagyszerű műve gondoskodik arról, hogy soha ne felejtsük el a nevét.

Hidy Mátyás

(Forrás: www.solaria.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: bevezető életrajz asimov önéletrajz élete

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.